A G. Ricordi & Co., New York exkluzív, globális kiadási megállapodást kötött amerikai zeneszerzőkkel: Michael Gordonnal, David Langgel és Julia Wolfe-fal

Fotó: Peter Serling

Los Angeles, 2020. szeptember 14. – A G. Ricordi & Co., New York, a Universal Music Publishing Classical cégcsoport tagja, ma bejelentette, hogy exkluzív, globális kiadói megállapodást kötött három innovatív amerikai zeneszerzővel, a Bang on a Can alapítóival, Michael Gordonnal, David Langgel és Julia Wolfe-fal. Az új megállapodás értelmében Gordon, Lang és Wolfe nagyra értékelt katalógusait világszerte a Ricordi és nemzetközi partnerei képviselik.

Ez az aláírás az első a G. Ricordi & Co., New York számára, amely egyúttal a Universal Music Publishing Group klasszikus kiadói ágának legújabb és Észak-Amerikában legelső tagja, amely a milánói, berlini, londoni és budapesti zeneműkiadókhoz csatlakozik.

„Ez meghatározó pillanat a Ricordi és Észak-Amerika egész új zenei tájképének szempontjából, mivel Michael, David és Julia paradigmaalkotó zeneszerzők, akiknek határtalan kreativitása az elkövetkező nemzedékek közönségét is vonzani fogja” – mondta Jude Vaclavik, a G. Ricordi & Co., New York kiadói és promóciós vezetője. „Nagyra értékeljük ezt a ritka lehetőséget, hogy partnerkapcsolatba lépjünk ezekkel az ikonikus zeneszerzőkkel. Nagyon nagy megtiszteltetés, hogy egyedülállóan fontos katalógusaik kezelésével minket bíztak meg.”

Részletek...

Kurtág a BBC Promson

Kurtág György…quasi una fantasia… című zongorára és hangszercsoportokra írt műve hangzott fel a BBC Proms augusztus 30-i hangversenyén a londoni Royal Albert Hallban. A szólista Dame Mitsuko Uchida volt, a London Symphony Orchestrát Sir Simon Rattle vezényelte a közönség kizárásával megtartott, rádió és televízió-közvetítésen át követhető eseményen.

 „Azt akartam, hogy a zenészek próba közben ne tudják egymás közt megbeszélni, milyen rossz a zene” – mondta önironikusan a zeneszerző a koncertteremben elszórtan, különféle irányokból és magasságokból megszólaló zenekart használó műről – amely profetikusan jósolta meg a társadalmi távolságtartás mai elvárásait.

A művet és az előadást több kritika is méltatta, bár kihallik belőlük a vágy egy élő produkció élvezete iránt:

Fotó: BBC/CHRIS CHRISTODOULOU

Az előadók közötti szükséges távolság volt a program alapja: Gabrieli többkórusos fúvószenéjétől a Royal Albert Hall páholyai körül szétszórt játékosokkal, egészen Kurtág György…quasi una fantasia...-jáig, amelybe, bár 1988-ban íródott, beépül a társadalmi távolságtartás. A Beethoven Holdfény szonátáját követő Kurtág-zene félelmetes ellentétet jelentett, szólózongorás kezdetével, amely mögé fokozatosan sorakoznak fel a különös ütős hangzások.

Bernard Hughes, theartsdesk.com

 

Hallottuk Mitsuko Uchidától Beethoven Holdfény-szonátájának első tételét, amely egy 20. századi pointillista műbe, Kurtag Beethoven ihlette …quasi una fantasia…-jába hajlott át, amelyben Uchida játszotta szólószólamot. Ezeknek a makulátlanul előadott daraboknak az volt a paradoxona, hogy az Albert Hall minden ötletes felhasználása ellenére az egymástól távol elhelyezkedő előadók kiváltotta borzongás végül is elveszett a televízióközvetítésben. Kurtág textúrájának csábereje – a különös, meghökkentő hangzás – épp abból ered, hogy a fül nem igazán képes megmondani az agynak, hogy melyik hang honnét  érkezik.

Neil Fisher, The Times

Új kiadványunk: Jelek, játékok, üzenetek fuvolára

Kurtág György Jelek, játékok, üzenetek sorozatának új kötete annyiban különbözik a korábbiaktól, hogy szólófuvolára vagy fuvolás kamarazeneként fogalmazott darabok mellett egy jelentékeny, sokáig rejtve maradt ciklust is magában foglal: A Jelenetek, amely 1997 szeptemberében, Szokolay Ádám számára íródott, csak 2016-ban, a zeneszerző 90. születésnapján hangzott el először. A ciklus egyes tételei a Kurtág-zene ismert gesztusait fogalmazzák újra: töprengő, indulatos, éteri vagy éppen játékos karaktereket formálnak.

Jelek, játékok és üzenetek: szólóhangszerekre és kis kamaraegyüttesekre összeállított gyűjtemények. A cím mindhárom szava Kurtág zenéjének lényegét érintő jelenségekre hivatkozik. A jelek a zeneszerző fiatalkori párizsi tanulmányútjához kapcsolódik, amikor nem tudott komponálni, s csupán grafikus jeleket rögzített a papíron. A játékok szó a zongorára írott Játékok című kilenc kötetes sorozattal való rokonságot jelzi. Az üzenetek szó e művek nagyon is személyes tartalmára vonatkozik, azaz hogy valójában e rövid darabok is naplójegyzetek és üzenetek azoknak a zenészeknek és barátoknak, akik Kurtág számára fontosak: így például egy megemlékezést a román zeneszerző Myriam Marbéról vagy éppen egy tréfás köszöntést Pierre Boulez 90. születésnapjára.

 

A kötet egyik ékköve Kurtág operájához, a Samuel Beckett: Fin de partie-hoz kapcsolódik: Clov búcsúdalának egy basszusfuvolával kísért változata.

A gyűjtemény – a vonós és más fúvós hangszerekre írott, már megjelent kötetekhez hasonlóan – nem összefüggő ciklus. A darabok önállóan, más sorrendben vagy a Jelek, játékok és üzenetek más hangszerekre írott darabjaival vegyítve is megszólaltathatók.

Kurtág és Vidovszky Pannonhalmán

Örömteli esemény, hogy augusztus 21–23-án ismét megrendezésre kerülhet a Pannonhalmai Bencés Főapátság 2004 óta hagyományos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum. A programban klasszikus alkotások mellett szerepel Kurtág György Kafka-töredékek című szopránhangra és hegedűre írt ciklusa, a koncerttermekben leggyakrabban megszólaló, nagyszabású Kurtág-kompozíció, Anu Komsi és Keller András előadásában. A mű nemsokkal a koncertélet kényszerszünete előtt, idén februárban hangzott el, ugyancsak kettejük közreműködésével, Budapesten.

Pannonhalmán megismerkedhet a közönség Vidovszky László Promenade című művével is, amelynek kottája a napokban jelent meg a kiadó gondozásában. A 2015-ben keletkezett kompozíciót, amely folytatja Vidovszky kamaraegyüttesre írt alkotásainak sorát, és a 15 fős együttesből kiemelkedő két hegedű szólóival, hat tételben jelenít meg sajátos zenei képeket, akárcsak egy séta váratlan találkozásokat hozó állomásait, a Concerto Budapest tagjai szólaltatják meg, Keller András vezényletével. 

Új zongorapedagógiai kiadványok

Hét évtizedes hagyományához híven fejleszti tovább az UMP Editio Musica Budapest a zenetanulókat és a fiatalokat megszólító kiadványai sorozatát. Nemrégiben két olyan zongoragyűjtemény jelent meg, amelyekben jeles kortárs zeneszerzők instruktív de egyúttal szórakoztató formában fordulnak a fiatal muzsikusok felé.

Mező Imre (1932) számos népszerű művet komponált zenét tanuló gyerekek és fiatalok számára. Legújabb sorozata, a Dallam kisasszony ruhatára különleges vállalkozás: a 153 kis darab egyazon magyar népdalon alapul, arra irányítva a figyelmet, hogy egy dallam bemutatásának és feldolgozásának annak változatlanul hagyása esetén is milyen sok módja, lehetősége van. A variációkat a szerző az előjegyzésük szerint csoportosította, a csoportokon belül pedig nehézségi sorrendbe állította. Ezzel – mint Becht Erika zongoratanár írja – „kétféle módot nyújt arra, hogy tanár és növendék megismerje és kipróbálja a sokféle variációs eszköz (augmentáció, diminúció, kánon, dallampárok stb.) lehetőségét. Egyrészt úgy, hogy azonos hangnemen belül haladunk a könnyebbtől a nehezebb darabok felé, másrészt pedig úgy, hogy a megfelelő nehézségű darabokon, az egyre több előjegyzésű fejezetekre lapozva fejlesztjük a növendék kottaolvasási készségét és biztonságérzetét a különböző hangnemekben való játékban.” A kötetet nemcsak a hagyományos zeneoktatásban résztvevő kezdő vagy haladóbb zongoristáknak ajánljuk, hanem azoknak is, akik a komponálás, a zenei szerkesztés műhelytitkai iránt érdeklődnek.

Orbán György (1947) az egyik legtöbbet játszott kortárs magyar zeneszerző. Stílusában jellegzetes módon elegyednek a klasszikus, kortárs, filmzenei és jazzes elemek. Emellett saját bevallása szerint valósággal ''lubickol a tonalitásban'', így művei a nagyközönség számára is megközelíthetőek. Humorának és fantáziájának köszönhetően a gyerekekhez is könnyen utat talál: ezt bizonyítja kifejezetten kezdőknek szánt zongoraműveinek népszerűsége. A zeneszerző értékelése szerint a Veni, Sol! „a komolyabb technikával rendelkező zongoristáknak készült előadási darabok gyűjteménye”. A Lakos Ágnes készítette válogatás elsősorban a 2000-es évek elején készült Évszakok című, 48 darabból álló sorozatot veszi alapul, de néhány korábbi kompozíció is bekerült a kötetbe. Egyik kritikusa így írt az Évszakokról: „Látszat-egyszerűségük ellenére elképesztően jól megírt tételekről van szó, amelyekben a zeneszerző tisztában van azzal, milyen terjedelemben munkálhatja meg nyersanyagát, ezeket a talált tárgy egyszerűségével ható témákat és ismerős hangzatokat.” Az ötletes egyszerűség és a hangszer mindig kézre álló kezelése teheti e darabokat a haladottabb zongorajátékosok kedvenceivé.

Kurtág-átdolgozások: beszélgetés Olivier Cuendet-vel

Az ismert svájci zeneszerző-karmester, Olivier Cuendet évtizedek óta működik együtt Kurtág Györggyel. Ennek a közös munkának egyik eredményét, a …concertante… kamaraegyüttesre áthangszerelt változatát 2020. január 16-án mutatta be Amszterdamban az Asko|Schönberg együttes, majd két héttel később Washingtonban is előadták. A közeljövő tervei között szerepel a Zwiegespräch szintetizátorra és zenekarra írt változatának lemezfelvétele, illetve egy ütős-zenekari változat bemutatása.

Mostanáig Kurtág három kompozícióját dolgozta át: két esetben az átdolgozások az eredeti partitúra kibővítései (Zwiegespräch és Játékok), a harmadik pedig egy redukció (… concertante…). Miért választotta ezeket a műveket?

Nem mondhatom, hogy én választottam a műveket, inkább a művek választottak engem. Amikor felismertem Kurtág egyik nagyon egyedi munkamódszerét, vagyis hogy folyamatosan újrahasznosítja korábbi műveit és gyakran merít a régebbi kompozíciókból, különösen a Játékokból, megkérdeztem tőle, hogy megpróbálhatom-e különféle technikákkal és improvizációkkal néhány zongoradarabját hangszeres együttesre átültetni. Ezeket az első kísérleteket többször előadtuk együttesemmel, az EnsemBle BaBel-lel, többek között Budapesten is. Az első, többnyire improvizált próbálkozások után Kurtág arra ösztönözött, hogy néhányat rögzítsek írásban is; az eredmények nagyon távol voltak az improvizációtól, ám a „játék” ötletét megtartottuk a Játékokból. Időközben ifjabb Kurtág György megkérdezte, hogy volna-e kedvem foglalkozni a Zwiegesprächhel, majd a ...concertante…-val. Mindkét mű nagyszerű zene, ám egyensúlyi problémákkal:  a Zwiegesprächben a vonósnégyes és a szintetizátor között, a …concertante…-ban pedig a két szólista és a nagyon nagy méretű szimfonikus zenekar között. A kihívás az volt, hogy megfelelő teret biztosítsunk a zene számára, valamint a zenei anyag átalakítását (Zwiegespräch) vagy egyszerűsítését (…concertante…) kellett elvégezni.

A UMP Editio Musica Budapest és az Universal Music Publishing Classical más kiadóinak működése a járvány miatti korlátozások idején

Kedves muzsikus, zenetanár, koncertszervező és zenebarát partnerünk!

Tájékoztatjuk Önöket hogy mindent megteszünk azért, hogy a váratlan és súlyos egészségügyi válsághelyzet negatív hatásait mindannyiunk munkájára nézve a lehető legkisebbre csökkentsük.

Kiadónk továbbra is változatlan munkarendben működik: szerkesztőségi, promóciós tevékenységünk, valamint a szerzői jogi és a kölcsönanyag ügyintézésünk folyamatos, de munkatársaink otthonukból látják el feladataikat.

Vásárolható kottáink továbbra is rendelhetők az interneten és fizethetők bankkártyával vagy postai utánvéttel.

A járvány miatt elmaradó események tekintetében, kérjük, vegyék fel velünk a kapcsolatot. Önökkel együttműködve igyekezni fogunk megoldani az ebből eredő problémákat. Amennyiben az előadást a naptári éven belül későbbi, akár most még meg nem határozott időpontra halasztják, felhatalmazzuk partnereinket, hogy a már kikölcsönzött zenekari anyagokat az előadás időpontjáig maguknál tartsák anélkül, hogy ezért többletdíjat számítanánk fel.

Ha a műveink előadását interneten közvetíteni tervezik (streaming), kérjük, lépjenek velünk előzetesen kapcsolatba. Igyekezni fogunk, hogy az ilyen közvetítések Önökkel együttműködve lehetővé váljanak.

Munkatársaink közvetlen e-mail címén túl általános kérdésekben rendelkezésükre áll az info.emb­@­umusic.com központi e-mail címünk is.

Ne habozzanak bármilyen szakmai kérdésben vagy további információkért felvenni velünk a kapcsolatot.

Jól tudjuk, hogy a zene nehéz élethelyzetekben vigasztalni képes, és szerencsésnek tartjuk magunkat, hogy a zene ajándékát megoszthatjuk mindnyájukkal. Kívánjuk mindenkinek a legjobbakat, és reméljük, hogy hosszú ideig együttműködhetünk még partnereinkkel!

UMP Editio Musica Budapest / Ricordi / Durand-Salabert-Eschig

Kurtág-fesztivál Dortmundban

Öt hangversenyen ünnepli a Dortmundi Konzerthaus 2020. február 2. és 6. között Kurtág Györgyöt. A Zeitinsel (Idősziget) nevű koncertsorozat áttekinti a „20. század utolsó nagy élő zeneszerzője” életművét: vokális és hangszeres alkotások mellett a Westdeutscher Rundfunk Zenekara a Grabstein für Stephan című gitárra és hangszercsoportokra írt művet, valamint a nagyzenekari Stelet is előadja. Kurtág műveinek olyan avatott tolmácsolói működnek közre, mint az Arditti vonósnégyes, amely négy Kurtág-kvartett mellett Webern- és Ligeti-kompozíciókat szólaltat meg, vagy Pierre-Laurent Aimard, aki a Játékok zongoradarabjait Bachhal vegyíti. Caroline Melzer a Jelenetek egy regényből című dalciklust és más dalokat énekel.

Kurtág és Caroline Melzer 2017-ben Budapesten

Különleges eseménynek ígérkezik Benjamin Appl estje, amelyen a sztárbariton a Hölderlin-Gesänge című, régen nem hallott Kurtág-sorozatot énekli, egyetlen koncerten két alkalommal. A betanulást a zeneszerzővel együtt végezte, s ezért 2019 májusában négy napra Budapestre látogatott. A közös munkáról videódokumentáció is készült: https://www.youtube.com/watch?v=pMRCEwPN10k 

 

Búcsú Varga Bálint Andrástól (1941–2019)

Visszatekintve aranykornak látják a magyar zeneszerzők az 1970-1980-as éveket, amikor az Editio Musica Budapest promóciós vezetőjeként Varga Bálint András munkálkodott műveik nemzetközi megismertetéséért és elismertetéséért. Kifogástalan angol nyelvtudása, kapcsolatteremtő képessége, elkötelezettsége hamar sikereket hozott, és sokban segített, hogy a nyugati világtól évtizedek óta elzárt új magyar zene híveket szerezzen az egész világon. 1971 és 1990 között az Editio Musica Budapestnél végzett munkája tartósan formálta a kiadó profilját, akárcsak későbbi munkaadójáét, a bécsi Universal Editionét. Krédóját így foglalta össze:

„A promóciós vezetők a zeneműkiadók nagykövetei, arcai a külvilág felé. Kimagaslóan megbízhatónak kell lenni, a kérdésekre válaszolni, kottákat és hangfelvételeket a kérés után azonnal elküldeni. És, amennyire lehetséges, megnyerő személyiséggel kell rendelkezni. A partnerek várják, hogy találkozhassanak veled, szakítsanak rád időt, és bízzanak meg benned: ha egy művet meghallgatásra érdemesnek mondasz, vegyenek komolyan.”

Új kompozíciók és szerzőik iránti kimeríthetetlen kíváncsisága számos interjúkötetben is testet öltött: Lutosławskival, Berióval, Xenakisszal és a hozzá legközelebb álló Kurtág Györggyel. E kötetek angolul is megjelentek, és forrásanyagul szolgálnak majd a jövő nemzedékek számára is.

Kedves Bálint, hiányolni fogjuk tudásodat, ízlésedet, tanácsaidat, egyedülálló személyiségedet!

Idézetek és intimitás – Tornyai Péter decemberi bemutatói

December 1-én Futó Balázs és Tornyai Péter egy-egy kamaraegyüttesre írt alkotása került bemutatásra a Budapest Music Centerben, majd december 16-án Balogh Máté és Tornyai Péter egy-egy vonósnégyese hangzik fel Neussban, a Haus der Musikerben az Asasello- Quartett előadásában. E művek a Kunststiftung Nordrhein-Westfalen, illetve az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány megbízásából íródtak. Mindkét esemény résztvevője Tornyai Péter, aki az új művekről, korábbi kompozíciókról és tervekről is beszélt.

Mindkét új műved valamiképpen a zenetörténeti múlttal folytat párbeszédet. Ez a fajta kapcsolat a múlttal vajon időszakos jelenség vagy tartós téma a művészetedben?

(Fotó: Kurcsák István)

Az Új anamorfózisok című darabomnak messze nyúlnak az előzményei. A vizuális művészetekből ismert technikát, a különféle perspektívákból „értelmesnek” vagy „értelmetlennek” tűnő képek létrehozását úgy ültetem át zenébe, hogy az „értelmes” perspektíva rendre egy korábbi, a hallgató által már ismert konkrét zeneműként vagy zenei stílusként jelenjen meg. Amikor Purcell Fantasia upon One Note-jára építettem az első tételt, akkor pedig úgy torzítottam a zenei perspektívát, hogy egy másik szólam simuljon ki egyetlen állandó hanggá. Egyébként e tétel egy régebbi változatát elküldtem egykori tanáromnak, Jeney Zoltánnak, és válaszából tudtam meg, hogy akkoriban ő is Bach-korálok hasonló „elhangolásával” foglalkozott. Többek között ez is arra indított, hogy az új művet neki, illetve az ő emlékének ajánljam.

Bővebben...

Elia Oktettjének sikere Nizzában

Október 27-én, vasárnap ért véget a Musique d’aujourd’hui à demain, a Nizzai Filharmonikus Zenekar kortárs zenei fesztiválja a Chagall-múzeumban. Erre a jelentős eseményre két olasz muzsikust hívtak meg: a karmester Andrea Vitellót és a zeneszerző Alessio Eliát. A hangverseny programján Stravinsky, Eötvös Péter és Elia fúvós hangszerekre írt Oktettjei szerepeltek, amelyeket a Nizzai Filharmonikusok tagjai adtak elő, Vitello vezényletével.

A római születésű, Budapesten élő Alessio Eliától, akit "a kortárs zeneszerzési tájkép unicumának" nevezett a Corriere della Musica, az Octet című alkotás hangzott el, amely a zeneszerző által kifejlesztett, különleges technikát, a poliszisztemizmust  alkalmazza, vagyis különféle hangolási rendszereket és ritmikai arányokat használ egyszerre. A mű ugyanakkor elmélyült hallgatási tapasztalatot is nyújt a hangzás akusztikai jelenségeinek nyelvszerű feltárásával.

Franciaországi bemutatkozásakor rögtön megmutatkozott Andera Vitello nemzetközi jelentősége is, hála a koncerten bemutatott műveknek a milánói Teatro alla Scala muzsikusaival nemrég készített és a Warner Classics gondozásában kiadott felvételének. Vitello tolmácsolása feltárta mindhárom mű sajátos részleteit, felszínre hozva az őket éltető és jellemző bensőségességet. A közönségnél aratott siker különös jelentősget nyer ebben a teremben, amelyet Chagall kifejezetten a kortárs zene előadására tervezett. (TGMusic.it)

Búcsú Jeney Zoltántól

Október 27-én, 76 éves korában elhunyt Jeney Zoltán, a magyar zeneszerzés kiemelkedő személyisége.

Az 1970-es és 80-as években kibontakozó magyar experimentális művészeti mozgalom egyik vezéregyénisége volt. Fiatalkori kompozícióiban gyakoriak a forma-, dallam-, ritmus- vagy hangrendszerképző elemekként alkalmazott zenén kívüli alapanyagok, például szöveg-idézetek, sakk-játszmák lépései, solitaire-játék mozgásai, telex-szövegek ritmusai és más rendszerek. Az 1980-as évektől újra alkalmazni kezdte az ellenpont barokk és barokk előtti korszakokra hivatkozó módjait, s emellett zenéjében megjelent egy archaikus hangütés, melynek deklamációja és dallamképzése egyrészt a gregorián, másrészt a magyar népzene hagyományaiból táplálkozik. Bár technikai értelemben minden alkotása a korábbi évtizedekben kialakított alapelvek továbbvitele és összegzése, élete utolsó évtizedeiben írott műveiben már nyíltan érvényesült az érzelmi felszabadultság és érzéki közvetlenség is, melyet fiatalkori műveiben szándékoltan a szigorú konstrukciók mögé rejtett.

Az UMP Editio Musica Budapesthez első művének 1968-as megjelenése óta több mint ötvenéves kapcsolat fűzte. Váratlan halála számos további közös munkánkat szakította meg. Ezeket a terveket már az ő távollétében, az ő szellemiségéhez igazodva kell bevégeznünk.

Életművét gondozzuk, emlékét megőrizzük.

Bővebben...

In memoriam Kurtág Márta (1927-2019)

2019. október 17-én elhunyt Kurtág Márta zongoraművész, Kurtág György felesége, legfontosabb ihlető- és alkotótársa. 92 éves volt, ebből 72 évet töltött a zeneszerző mellett. Ő volt minden születő mű első kritikusa, minden zenei ötlet első konzulense, emellett Kurtág partnere a szóló és négykezes zongoraművek megszólaltatásában.

Bővebben...

Búcsú Kocsár Miklóstól

Végső búcsút vettek a 86 esztendős korában elhunyt Kocsár Miklós zeneszerzőtől, nemzedékek tanárától, a zenei közélet elismert személyiségétől.

Pályája a kamarazenéből, elsősorban a fúvós zenéből indult ki. Dalokat, kantátákat, misét, oratóriumot, zenekari darabokat, versenyműveket, hangszeres szólódarabokat egyaránt írt, munkásságának jelentős része kórusmű. Műveit világszerte éneklik, ünnepelt kórusszerző, kórusversenyek díszvendége. A kórusok jelentős részét magyar költők verseire írta, különböző korszakaiban más-más költő művei foglalkoztatták. Gyermekkarait Weöres Sándor verseire komponálta, női- és vegyes karaiban többek között Juhász Gyula, Nagy László, Csanádi Imre és Kányádi Sándor verseit használta fel. Műveinek sajátos stílusjegye a széphangzásra való törekvés és a szigorú formai arányok igénye.

1972-től zeneszerzést tanított a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában. 1974-től 1983-ig a Magyar Rádió népzenei rovatának vezetője, majd 1995-ig a Zenei Főosztály helyettes vezetője volt. Zeneszerzői munkásságának elismeréseként 1973-ban és 1980-ban Erkel-díjat, 1987-ben Érdemes Művész címet, 1992-ben Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat, 2000-ben Kossuth-díjat, kapott, 2014-ben elnyerte a Nemzet Művésze címet.

Az Alabama March ősbemutatója elé: Beszélgetés Balogh Mátéval

Az Alabama állambeli Huntsville szimfonikus zenekarának felkérésére készült Balogh Máté Alabama March című új alkotása. Az ősbemutatóra 2019. szeptember 27-én kerül sor, Huntsville-ben. A zenekari komponálásról, a hagyományhoz fűződő viszonyról és a kultúrák találkozásáról kérdeztük a zeneszerzőt.

Hogyan került sor a felkérésre?

Tavaly decemberben Vajda Gergely, a Huntsville-i zenekar vezető karmestere keresett meg a kéréssel, hogy komponáljak egy rövid darabot Alabama állam fennállásának 200. évfordulójára. Rögtön az jutott eszembe, hogy egy szimfonikus indulót fogok írni. Az ötlet annyira megtetszett, hogy két nap alatt el is készültem vele. Utólag jutott csak eszembe, hogy talán tudat alatt Weill Alabama Songja a Mahagonnyból hathatott rám. A Zeneakadémián a Sprechgesang történetét tanítottam éppen, így sokat foglalkoztam akkor Weillel.

Az induló egy létező zenei mozgásforma, és ez sokat segített. Az indulónak van egy hagyományos hangszerelési szerkezete, ami biztonságot adott. Alkalmaztam a műfajban megszokott szólisztikus dallam-fajtákat, részben a szokásos kísérő-figurákat. Egy korábbi darabomban, a Pseudomarschban, hasonló motívumokat használtam. Az a mű ugyan csak fúvószenekarra készült, mégsem kamarazenei jellegű, sokkal inkább tömbszerű hangzásokban gondolkodtam. A Pseudomarsch-sal 2017-ben első díjat nyertem egy zeneszerzőversenyen, azóta a Magyar Rádió is felvette, többször le is adták, és időközben több fúvószenekar is rendelt tőlem indulót, így az indulóírás, mondhatni viccesen, szinte már védjegyemmé vált.

Bővebben...

Kurtág György nyerte el a Kennedy Center aranyérmét

A washingtoni J. F. Kennedy Center – többek között – Kurtág Györgynek ítélte a művészi teljesítményért adományozott idei aranyérmét. A budapesti amerikai nagykövetségen tartott ünnepségen Deborah F. Rutter, a J. F. Kennedy Center elnöke kiemelte, hogy Kurtág György zenéje kontinenseken átívelve is hat az emberekre. A díjat a zeneszerző képviseletében Dr. Mózes-Szitha Tünde, az UMP Editio Musica Budapest ügyvezető igazgatója vette át.
Cornstein nagykövet, Fischer Iván, Marton Éva, Deborah F. Rutter, Fischer Ádám, Mózes-Szitha Tünde, valamint Stepánka és Karel Komárek (Fotó: USA Nagykövetség / Németh Attila)

Az előző hónapokban Kurtág operája, a Fin de partie elnyerte az International Opera Awardsot és az olasz kritikusok Franco Abbiati-díját is.

Salon Budapest – Kortárs magyar kamarazene Montréalban

A kanadai Bozzini-vonósnégyes április elején három hangversenyen mutatott be magyar kamarazenei műveket a montréáli közönségnek. Az alkotások legtöbbje kanadai bemutatóként hangzott fel. Az idősebb mesterek, Ligeti György és Kurtág György (…pas à pas – nulle part…) egy-egy alkotása mellett Vidovszky László (Zwölf Streichquartette) és Csapó Gyula egy-egy vonósnégyese, valamint az utolsó estén Jeney Zoltán három alkotása szerepelt a programban.

Bővebben...

Kurtág György operája Amszterdamban

Leigh Melrose (Clov) és Frode Olsen (Hamm) (Fotó: Ruth Walz)
Négy hónappal a milánói Scalában tartott ősbemutató után, március 6-án Kurtág György Fin de partie című operája színre került a Holland Nemzeti Operában is. A szereposztás azonos volt a premierével: Frode Olsen (Hamm), Leigh Melrose (Clov), Hilary Summers (Nell) és Leonardo Cortellazzi (Nagg); a Holland Rádió Szimfonikus Zenekarát Markus Stenz vezényelte, az előadást Pierre Audi rendezte.

A lelkes sajtóvisszhang kiemelte Kurtág mesteri énekhang- és zenekarkezelését, drámai vénáját és korlátlan hűségét Beckett szövegéhez. John Rockwell így írt: „Szöveg és zene között tökéletesebb házasság alig elképzelhető. … Kurtág zenéje régóta tömör, s ebben leginkább Webernre emlékeztet. De ahogy az opera előrehalad, a zene mindinkább kitágul és mintha beburkolná a szereplőket és szólamaikat egyfajta meleg, elégikus szomorúságba. A végén – vagy talán mindvégig – nagyon, nagyon szép.

Bővebben…

Szomorú vasárnap-variációk: Vajda Gergely új zenekari műve

A gazdasági világválság idején, 1933-ban írta meg Seress Rezső a Szomorú vasárnap című slágerét, ami hamarosan világhírűvé vált. A hozzátapadt városi legenda kapcsán Magyar öngyilkos dalként is ismert mindmáig. E dal címét kölcsönzi Vajda Gergely új zenekari kompozíciója, amelyet február 11-én mutatott be a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara a Zeneakadémia nagytermében. Hogy vajon a címen kívül kölcsönöz-e mást is a híres dalból, arról az új mű meghallgatása után megoszlottak a vélemények. A szerző úgy állítja: „minden hang és akkord az eredeti Seress dallamból és annak legelterjedtebb harmonizálásából ered”, ám ez mégsem könnyen felismerhető. „Olyan, jazz-terminológiával élve, 'standard'-et kerestem művem kiindulópontjának – folytatja Vajda, – amely világszerte ismert, mégis magyar vonatkozású, és amelynek dallamát még akkor is ismerősnek érzi a hallgató, ha a címet vagy a szerzőt nem tudja is megnevezni. Seress Rezső híres, hírhedt slágere azonban darabomban nem hangzik el a maga teljességében, így a közönség folyamatosan keresésre van kényszerítve, ami reményeim szerint a szó legnemesebb értelmében játékká változtatja a befogadás folyamatát.”

A kompozíció ajánlása a 75 éves Eötvös Péternek szól, és egyben utalás egy Eötvös által tervezett de meg nem valósított Seress-operára is. Az ajánlás címzettje így mondott köszönetet Vajda Gergelynek: „A szomorú vasárnapból vidám hétfő lett, mert ma már az egészet meghallgattam, illetve megolvastam, és nagyokat mulat így az ember mielőtt a Dunába ugrik. Teljesen új nekem Seress Gergő – Zappa Synclavier-darabjainak volt ez a frivolsága.”
Fotó: Hrotkó Bálint / Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány

Bella Máté Hesperusának párizsi bemutatója

Február 16-án, a Radio France Présences című kortárs zenei fesztiválján mutatta be az Ensemble intercontemporain Bella Máté Hesperus című brácsára és kamaraegyüttesre írt új alkotását, amelyet az együttes rendelt meg. A bemutató szólistája Odile Auboin volt, az együttest Dylan Corlay irányította.

(Foto: Ensemble intercontemporain)

 

A 2017-ben keletkezett műről így írt a zeneszerző: "A görög mitológiában Hesperus neve egyet jelentett a naplemente után felfénylő esthajnalcsillaggal, vagyis a Vénusz bolygóval. Művemben elsősorban halk hangzásokkal, és gyorsan mozgó már-már meccanico (gyors motívum-ismésekben mozgó) ritmusokkal dolgozom. Régóta érdekel, hogyan tudok lassú és hosszú zenei folyamatokat megírni úgy, hogy közben eljussunk a zajszerű zenei elemektől a hangokig, vagy fordítva, a hangoktól a zajszerű zenei elemekig. Arra törekedtem, hogy a zene olyan illúziót teremtsen meg a hallgató fülében, mintha egy távoli csillag pislákolását fürkészné szemeivel az esti égbolton. Az apparátust aszerint választottam ki, hogy nagyon puha, selymes hangzás-elegyeket hozhassak létre úgy, mintha vízfestékkel festenék egy nagy vászonra. Ebből a hangzásból emelkedik ki a brácsa szóló, olykor lírai, máskor drámai anyagaival. A darabom emellett kísérletet tesz arra is, hogy hogyan lehet indeterminált (kiszámíthatatlan) hangzást elérni metrikus notációval. A metrikáimnak nincs klasszikus értelemben vett lüktetése, a kiírt metrum elsősorban az előadók szinkronizációját segíti."

Megjelent Wolf Péter Wolf-temperiertes Klavier című sorozata

Wolf-temperiertes Klavier modellje, miként a címből sejthető, Johann Sebastian Bach Das wohltemperirte Clavier című billentyűs sorozata. Wolf Péter 24 zongoradarabból álló gyűjteménye ennek megfelelően C-től H-ig az oktáv mind a tizenkét hangját használja a tételek alaphangnemeként (dúrban és mollban egyaránt). A bachi gyűjteménytől azonban megkülönbözteti, hogy fúgák nincsenek benne, csak szabad műfajú darabok: prelúdiumok. Vagy hogy Chopin nyomán a franciás elnevezést használjuk, prelűdök. Wolf Péter valójában sokkal erősebben kapcsolódik Chopinhez és a jórészt ő nyomán kialakult romantikus és 20. századi prelűd-hagyományhoz, mint közvetlenül Bachhoz, amennyiben etűdszerűen virtuóz, illetve elmélyült-érzelmes tételek egymást követő sorozatán keresztül járjuk be 24 hangnem világát, s az igényelt zongoratechnika is inkább idézi a romantika korát, semmint a barokkot.

Bővebben...

Új kiadásban jelent meg Kodály Zoltán: Vegyeskarok című gyűjteménye

Hetvenöt évvel az első kiadás után megérett az idő arra, hogy Kodály Zoltán összegyűjtött vegyeskari művei teljesen új, bővített kiadásban jelenjenek meg.

Vegyeskaroknak mind ez idáig legteljesebb és leghitelesebb szövegű kiadása vászonkötésben is kapható, amelyet egyaránt ajánlunk könyvtáraknak, gyűjtőknek és Kodály-rajongóknak. A kötet emellett megvásárolható praktikus célokat szolgáló papírkötésű változatban is.

A gyűjtemény hat olyan kompozíciót tartalmaz, amelyet a korábbi kiadások nem foglaltak magukba és kissé nagyobb formátumban, új, egységes elvek alapján szerkesztett, jól olvasható és igényes megjelenésű kottagrafikával, valamint Erdei Péter informatív utószójával jelenik meg.

A kötetekről további információ található a kiadványok oldalán itt.

Kurtág György operájának bemutatója a milánói Scalában

Leigh Melrose (Clov) és Frode Olsen (Hamm); fotó: Ruth Walz

November 15-én, a milanói Scalában mutatták  be Kurtág György operáját: Samuel Beckett: Fin de partie, scènes et monologues. A régóta várt operában Kurtág Beckett drámáját zenésítette meg, amelyet 1957-ben, Párizsban színházi előadásként látott először. A szövegkönyvet a zeneszerző állította össze, a színdarab szövegének körülbelül a felét felhasználva, szorosan követve a dráma menetét. 

Az ősbemutató szereplői Frode Olsen (Hamm), Leigh Melrose (Clov), Hilary Summers (Nell) és Leonardo Cortellazzi (Nagg) volt; a Scala zenekarát Markus Stenz irányította, az előadást Pierre Audi rendezte.

A produkció a Scala és a Holland Nemzeti Opera együttműködéseként jött létre, további előadásai Amszterdamban lesznek láthatók, 2019. március 6-án, 8-án és 10-én.

Kurtág, Beckettre fülelve

Az idei, 27. Milano Musica fesztivál – a La Scalában november 15-én bemutatandó Kurtág-opera, a Samuel Beckett: Fin de partie-hoz kapcsolódva – Kurtág György életművét állítja középpontba. 2018. október 21. és november 26. között 22 hangverseny ad áttekintést a zeneszerző hangszeres és énekes, kamarazenei és zenekari alkotásairól. A fesztivál tematikája bemutatja egyfelől Kurtág párbeszédeit az elődökkel és a kortársakkal (Bach, Schubert, Bartók, Stravinsky, Ligeti), másfelől a modernitás fontos témáinak felbukkanását művészetében. Az opera kapcsán külön figyelmet szentelnek a Beckett írásaihoz kapcsolódó műveknek is: a What is the Word mellett elhangzik például Pascal Dusapin Watt című harsonára és zenekarra írott alkotása is.

A nyitóhangversenyen a La Scala zenekarát Madaras Gergely vezényelte. Ifjabb Kurtág György szintetizátoros közreműködésével elhangzott édesapjával közösen írt művük, a Zwiegespräch is, amelynek eredetileg vonósnégyesre írt letétjét Olivier Cuendet dolgozta át zenekarra. E kompozícióban – mint a kritika megállapította – „a zenei gondolkodás és előadóművészet kétféle módja” lépett párbeszédbe egymással. Olaszországi bemutatóként hangzott el a Quartetto Prometeo előadásában több vonósnégyesre írott darab is (Secreta – Dobszay László emlékére, Clov utolsó monológja), a Mihály Andrásnak ajánlott 12 mikrolúdium és a 6 Moments musicaux mellett.

Madaras Gergely a Kurtág-házaspárral és ifjabb Kurtág Györggyel

A novemberi hangversenyeken sor kerül olyan főművek előadására mint A boldogult R. V. Truszova üzenetei (Natalia Zagorinskaya szólójával, Andrea Pestalozza vezényle-tével), de olyan ritkán hallható alkotásokra is, mint a kórusra írt Omaggio a Luigi Nono vagy a Tandori Dezső  verseit felhasználó Nyolc kórus (a Les Cris de Paris énekegyüttest Geoffroy Jourdain irányítja).

Ifjabb Kurtág György és Madaras Gergely a Scala pódiumán (Margherita Busacca felvétele)

Sophie Klussmann közreműködésével közel négy évtized termését fogja át egy vokális kamaraest, amelyen a Károlyi Amy verseire írt Hét dal és az Einige Sätze aus den Sudelbüchern Georg Friedrich Lichtenbergs után a Jelenetek egy regényből is felhangzik majd. Külön figyelmet érdemel a RAI szimfonikus zenekarának hangversenye, amelyen Heinz Holliger a Stelét vezényli, Pierre-Laurent Aimard pedig a Játékok hamarosan megjelenő X. füzetéből mutat be néhány zongoradarabot.

Új CD Vajda Gergely klarinétra írt műveivel

Vajda Gergely három kompozíciója szerepel a Budapest Music Center Recordsnál megjelent új CD-n: a Klarinétszimfónia két klarinétre és zenekarra, az Alice Études klarinétra és vonósnégyesre, valamint a Persistent Dreams szólóklarinétra. A lemez megjelenése adott alkalmat arra, hogy Vajda Gergelyt kérdezzük sokoldalúságáról.

Klarinétművész, komponista, karmester – ezek a tevékenységek szerepelnek az életrajzában. Mi lenne ennek a három „k”-nak az elfogadható fontossági sorrendje?

Nem szeretném megbántani sem a karmestereket, sem a hangszeres előadókat, de úgy gondolom: a semmiből valamit alkotni – ez minden tevékenység csúcsa, ezzel juthat bármely emberi lény a legközelebb a Teremtéshez. 

Bővebben...

Új szerzőnk: Alessio Elia

Alessio Eliát „az új nemzedék felkelő csillagának” nevezte Elena Abbado. Olasz szülőhazáján kívül Németországban, Norvégiában és Magyarországon tanult, zeneszerzői tevékenységét tudományos kutatásokkal is támogatja, amelyeknek tárgya a különféle hangolási rendszerek összefüggése, amit „poliszisztemizmusnak” nevez. Zenekari és kamarazenei alkotásai számos helyen elhangzottak, megrendeléseket kapott Olaszországban, Németországban, Svájcban és Magyarországon. Most megjelent művét, a fúvós hangszerekre írott Octetet a milanói Scala fúvósegyüttesének felkérésére írta, és egyúttal CD-felvétel is készült belőle, ami a Warner Classics gondozásában jelent meg.

Vajda Gergely Bartók-Pásztory díja

(Photo: Steve Babin)
Vajda Gergely zeneszerző, karmester nyerte el a 2018. évi Bartók-Pásztory-díjat, amelyet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kuratóriuma adományoz. Vajda Gergely Alice-etüdök című klarinétötöse, amelyet Lewis Carroll könyvei ihlettek, most jelent meg kiadónk gondozásában. A zeneszerzőnek két színpadi művét is előadják a következő hónapokban: Barbie Blue című operája június 5-én koncertszerű előadásban Budapesten, Óriáscsecsemő című báboperája pedig az Armel Fesztivál keretében július 3-án, Bécsben, majd július 7-én Budapesten kerül színre.

Megjelent Kurtág-Cuendet: Játékok kamaregyüttesre című kötete

Kurtág György kevés művet írt a kamaraegyüttesre, ami pedig egyébként a kortárs zeneszerzők által kedvelt formáció. Ezért jelentik Olivier Cuendet svájci zeneszerző-karmester átdolgozásai Kurtág emblematikus Játékok című zongoradarab-sorozatából a repertoár jelentős gazdagodását. A 34 darabot sorrendben, kisebb ciklusokban vagy különböző kombinációkban lehet megszólaltatni. „Ez a válogatás nagyon személyes – írja Cuendet –; a művek egy része már akkor zenekarinak tűnt számomra, amikor először játszottam őket zongorán, más tételek pedig egyszerűségükkel vagy éppen összetettségükkel szólítottak meg.” Ezek az átdolgozások, amelyeket Kurtág engedélyezett, olyan rugalmas hangszerelést használnak, amelynek spektruma 4-5 hangszertől mintegy 15 zenész együtteséig terjed.

További információ a kiadványról

Megjelent Kurtág György Játékok-sorozatának régen várt IX. kötete

A zongorára szánt Játékok 1973-tól íródó sorozata eredetileg zongoraiskolának készült, melynek első köteteiben Kurtág a zongorajáték és a zenei gondolkodás alapelemeire, s ami talán még fontosabb, a gátlásoktól mentes zenélésre tanította a gyerekeket. Az eltelt évtizedek alatt azonban a sorozat elvesztette didaktikus jellegét, s inkább Kurtág zeneszerzői műhelyének dokumentumává vált, amely kulcsot ad nagy formátumú szimfonikus, kamara- és vokális műveihez is. E változást jelzi, hogy az ötödik füzettől kezdve a Játékok a Naplójegyzetek, személyes üzenetek alcímet viseli. 
A IX. kötetben szereplő darabok – a fiatalkori, 1947-ben írott Almavirág kivételével – 1989 és 2009 között készültek. A gyakran aforisztikus rövidségű tételek gazdag, az európai zenetörténet számos jelenségére hivatkozó asszociációkat rejtenek, emellett jelentős részük hommage- vagy in memoriam-tétel, avagy személyre szóló, nagyon szubjektív üzenet barátoknak, kollégáknak, szeretett családtagoknak és tanítványoknak – s rajtuk keresztül minden zenét szerető embernek.

Kurtág, Eötvös és fiatal magyar zeneszerzők művei Zürichben

Balogh Máté, Bella Máté, Tornyai Péter és Horváth Balázs zeneszerzői indulása sok szállal kötődik Eötvös Péterhez, aki mindannyiuk metora volt az elmúlt években. Nem véletlen ezért, hogy Eötvös az általa 2004-ben létrehozott Kortárszenei Alapítvány június 26-i zürichi hangversenyének műsorát nagyrészt e fiatal szerzők 2010-2016 között komponált műveiből állította össze. Balogh Máté Jam Quartet-je, Bella Máté Chuang Tzu álma, Tornyai Péter QuatreQuatuors című ensemble-darabjai svájci bemutatóként hangzanak fel, Horváth Balázs pikokosmos = millikosmos című műve pedig ősbemutatóként. A Tonhalle közönsége azonban valójában három generáció zenéjét hallhatja: Eötvös da capo (Mit Fragmenten aus W. A. Mozart’s Fragmenten) című darabjának svájci bemutatója mellett Kurtág György Brefs Messages című műve is felhangzik. A műsort Eötvös Péter maga vezényli a Kortárzenei Alapítvány rezidens együttese, a THReNSeMBle élén.

Frankfurti premierek - Tihanyi László és Vajda Gergely művei

Május 5-én magyar szerzők versenyműveiből összeállított műsort játszik a Frankfurti Rádió Szimfonikus zenekara. A hangverseny címe 'Eötvös Magyarországa', s része annak a hároméves együttműködésnek, melynek keretében Eötvös Péter kurátorként vesz részt a zenekar munkájában. A műsoron Sári József zenekari Concertino-ja és Eötvös Péter két klarinétra, harmonikára és vonósokra írott Levitation-ja mellett Tihanyi László brácsára és zenekarra írt Passacaglie-ja  és Vajda Gergely üstdobokra, dobfelszerelésre, nagydobra és zenekara írt Drums Drums Drums-a hangzik fel. Utóbbi két mű az elmúlt hetekben jelent meg az Editio Musica Budapest kiadásában. Vajda Gergely nemcsak zeneszerzőként szerepel a műsorban: karmesterként is most debütál a Frankfurti Rádió Zenekaránál. A hangversenyt 2017. május 16-án felvételről közvetíti a Hr2, a Frankfurti Rádió kulturális csatornája. 

Bővebben a hangversenyről

Copyright (c) 2005-2017 Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft.  
Minden jog fenntartva. Technikai kapcsolat: webmaster­@­emb.hu