Üdvözöljük!

Kérem, válassza ki, melyik országból látogatja oldalunkat!
A helyes országbeállítás teszi lehetővé, hogy a megfelelő árakat és szállítási költségeket lássa.
Köszönjük!
 
Ha nem sikerül bezárni ezt az űrlapot, valószínű, hogy böngészőjében nincs engedélyezve a cookie-k (sütik) használata.
Kövesse az itt leírt utasításokat a cookie-k bekapcsolásához.

Kurtág-fesztivál Dortmundban

Öt hangversenyen ünnepli a Dortmundi Konzerthaus 2020. február 2. és 6. között Kurtág Györgyöt. A Zeitinsel (Idősziget) nevű koncertsorozat áttekinti a „20. század utolsó nagy élő zeneszerzője” életművét: vokális és hangszeres alkotások mellett a Westdeutscher Rundfunk Zenekara a Grabstein für Stephan című gitárra és hangszercsoportokra írt művet, valamint a nagyzenekari Stelet is előadja. Kurtág műveinek olyan avatott tolmácsolói működnek közre, mint az Arditti vonósnégyes, amely négy Kurtág-kvartett mellett Webern- és Ligeti-kompozíciókat szólaltat meg, vagy Pierre-Laurent Aimard, aki a Játékok zongoradarabjait Bachhal vegyíti. Caroline Melzer a Jelenetek egy regényből című dalciklust és más dalokat énekel.

Kurtág és Caroline Melzer 2017-ben Budapesten

Különleges eseménynek ígérkezik Benjamin Appl estje, amelyen a sztárbariton a Hölderlin-Gesänge című, régen nem hallott Kurtág-sorozatot énekli, egyetlen koncerten két alkalommal. A betanulást a zeneszerzővel együtt végezte, s ezért 2019 májusában négy napra Budapestre látogatott. A közös munkáról videódokumentáció is készült: https://www.youtube.com/watch?v=pMRCEwPN10k 

 

Búcsú Varga Bálint Andrástól (1941–2019)

Visszatekintve aranykornak látják a magyar zeneszerzők az 1970-1980-as éveket, amikor az Editio Musica Budapest promóciós vezetőjeként Varga Bálint András munkálkodott műveik nemzetközi megismertetéséért és elismertetéséért. Kifogástalan angol nyelvtudása, kapcsolatteremtő képessége, elkötelezettsége hamar sikereket hozott, és sokban segített, hogy a nyugati világtól évtizedek óta elzárt új magyar zene híveket szerezzen az egész világon. 1971 és 1990 között az Editio Musica Budapestnél végzett munkája tartósan formálta a kiadó profilját, akárcsak későbbi munkaadójáét, a bécsi Universal Editionét. Krédóját így foglalta össze:

„A promóciós vezetők a zeneműkiadók nagykövetei, arcai a külvilág felé. Kimagaslóan megbízhatónak kell lenni, a kérdésekre válaszolni, kottákat és hangfelvételeket a kérés után azonnal elküldeni. És, amennyire lehetséges, megnyerő személyiséggel kell rendelkezni. A partnerek várják, hogy találkozhassanak veled, szakítsanak rád időt, és bízzanak meg benned: ha egy művet meghallgatásra érdemesnek mondasz, vegyenek komolyan.”

Új kompozíciók és szerzőik iránti kimeríthetetlen kíváncsisága számos interjúkötetben is testet öltött: Lutosławskival, Berióval, Xenakisszal és a hozzá legközelebb álló Kurtág Györggyel. E kötetek angolul is megjelentek, és forrásanyagul szolgálnak majd a jövő nemzedékek számára is.

Kedves Bálint, hiányolni fogjuk tudásodat, ízlésedet, tanácsaidat, egyedülálló személyiségedet!

Idézetek és intimitás – Tornyai Péter decemberi bemutatói

December 1-én Futó Balázs és Tornyai Péter egy-egy kamaraegyüttesre írt alkotása került bemutatásra a Budapest Music Centerben, majd december 16-án Balogh Máté és Tornyai Péter egy-egy vonósnégyese hangzik fel Neussban, a Haus der Musikerben az Asasello- Quartett előadásában. E művek a Kunststiftung Nordrhein-Westfalen, illetve az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány megbízásából íródtak. Mindkét esemény résztvevője Tornyai Péter, aki az új művekről, korábbi kompozíciókról és tervekről is beszélt.

Mindkét új műved valamiképpen a zenetörténeti múlttal folytat párbeszédet. Ez a fajta kapcsolat a múlttal vajon időszakos jelenség vagy tartós téma a művészetedben?

(Fotó: Kurcsák István)

Az Új anamorfózisok című darabomnak messze nyúlnak az előzményei. A vizuális művészetekből ismert technikát, a különféle perspektívákból „értelmesnek” vagy „értelmetlennek” tűnő képek létrehozását úgy ültetem át zenébe, hogy az „értelmes” perspektíva rendre egy korábbi, a hallgató által már ismert konkrét zeneműként vagy zenei stílusként jelenjen meg. Amikor Purcell Fantasia upon One Note-jára építettem az első tételt, akkor pedig úgy torzítottam a zenei perspektívát, hogy egy másik szólam simuljon ki egyetlen állandó hanggá. Egyébként e tétel egy régebbi változatát elküldtem egykori tanáromnak, Jeney Zoltánnak, és válaszából tudtam meg, hogy akkoriban ő is Bach-korálok hasonló „elhangolásával” foglalkozott. Többek között ez is arra indított, hogy az új művet neki, illetve az ő emlékének ajánljam.

Bővebben...

Elia Oktettjének sikere Nizzában

Október 27-én, vasárnap ért véget a Musique d’aujourd’hui à demain, a Nizzai Filharmonikus Zenekar kortárs zenei fesztiválja a Chagall-múzeumban. Erre a jelentős eseményre két olasz muzsikust hívtak meg: a karmester Andrea Vitellót és a zeneszerző Alessio Eliát. A hangverseny programján Stravinsky, Eötvös Péter és Elia fúvós hangszerekre írt Oktettjei szerepeltek, amelyeket a Nizzai Filharmonikusok tagjai adtak elő, Vitello vezényletével.

A római születésű, Budapesten élő Alessio Eliától, akit "a kortárs zeneszerzési tájkép unicumának" nevezett a Corriere della Musica, az Octet című alkotás hangzott el, amely a zeneszerző által kifejlesztett, különleges technikát, a poliszisztemizmust  alkalmazza, vagyis különféle hangolási rendszereket és ritmikai arányokat használ egyszerre. A mű ugyanakkor elmélyült hallgatási tapasztalatot is nyújt a hangzás akusztikai jelenségeinek nyelvszerű feltárásával.

Franciaországi bemutatkozásakor rögtön megmutatkozott Andera Vitello nemzetközi jelentősége is, hála a koncerten bemutatott műveknek a milánói Teatro alla Scala muzsikusaival nemrég készített és a Warner Classics gondozásában kiadott felvételének. Vitello tolmácsolása feltárta mindhárom mű sajátos részleteit, felszínre hozva az őket éltető és jellemző bensőségességet. A közönségnél aratott siker különös jelentősget nyer ebben a teremben, amelyet Chagall kifejezetten a kortárs zene előadására tervezett. (TGMusic.it)

Búcsú Jeney Zoltántól

Október 27-én, 76 éves korában elhunyt Jeney Zoltán, a magyar zeneszerzés kiemelkedő személyisége.

Az 1970-es és 80-as években kibontakozó magyar experimentális művészeti mozgalom egyik vezéregyénisége volt. Fiatalkori kompozícióiban gyakoriak a forma-, dallam-, ritmus- vagy hangrendszerképző elemekként alkalmazott zenén kívüli alapanyagok, például szöveg-idézetek, sakk-játszmák lépései, solitaire-játék mozgásai, telex-szövegek ritmusai és más rendszerek. Az 1980-as évektől újra alkalmazni kezdte az ellenpont barokk és barokk előtti korszakokra hivatkozó módjait, s emellett zenéjében megjelent egy archaikus hangütés, melynek deklamációja és dallamképzése egyrészt a gregorián, másrészt a magyar népzene hagyományaiból táplálkozik. Bár technikai értelemben minden alkotása a korábbi évtizedekben kialakított alapelvek továbbvitele és összegzése, élete utolsó évtizedeiben írott műveiben már nyíltan érvényesült az érzelmi felszabadultság és érzéki közvetlenség is, melyet fiatalkori műveiben szándékoltan a szigorú konstrukciók mögé rejtett.

Az UMP Editio Musica Budapesthez első művének 1968-as megjelenése óta több mint ötvenéves kapcsolat fűzte. Váratlan halála számos további közös munkánkat szakította meg. Ezeket a terveket már az ő távollétében, az ő szellemiségéhez igazodva kell bevégeznünk.

Életművét gondozzuk, emlékét megőrizzük.

Bővebben...

In memoriam Kurtág Márta (1927-2019)

2019. október 17-én elhunyt Kurtág Márta zongoraművész, Kurtág György felesége, legfontosabb ihlető- és alkotótársa. 92 éves volt, ebből 72 évet töltött a zeneszerző mellett. Ő volt minden születő mű első kritikusa, minden zenei ötlet első konzulense, emellett Kurtág partnere a szóló és négykezes zongoraművek megszólaltatásában.

Bővebben...

Búcsú Kocsár Miklóstól

Végső búcsút vettek a 86 esztendős korában elhunyt Kocsár Miklós zeneszerzőtől, nemzedékek tanárától, a zenei közélet elismert személyiségétől.

Pályája a kamarazenéből, elsősorban a fúvós zenéből indult ki. Dalokat, kantátákat, misét, oratóriumot, zenekari darabokat, versenyműveket, hangszeres szólódarabokat egyaránt írt, munkásságának jelentős része kórusmű. Műveit világszerte éneklik, ünnepelt kórusszerző, kórusversenyek díszvendége. A kórusok jelentős részét magyar költők verseire írta, különböző korszakaiban más-más költő művei foglalkoztatták. Gyermekkarait Weöres Sándor verseire komponálta, női- és vegyes karaiban többek között Juhász Gyula, Nagy László, Csanádi Imre és Kányádi Sándor verseit használta fel. Műveinek sajátos stílusjegye a széphangzásra való törekvés és a szigorú formai arányok igénye.

1972-től zeneszerzést tanított a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában. 1974-től 1983-ig a Magyar Rádió népzenei rovatának vezetője, majd 1995-ig a Zenei Főosztály helyettes vezetője volt. Zeneszerzői munkásságának elismeréseként 1973-ban és 1980-ban Erkel-díjat, 1987-ben Érdemes Művész címet, 1992-ben Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat, 2000-ben Kossuth-díjat, kapott, 2014-ben elnyerte a Nemzet Művésze címet.

Az Alabama March ősbemutatója elé: Beszélgetés Balogh Mátéval

Az Alabama állambeli Huntsville szimfonikus zenekarának felkérésére készült Balogh Máté Alabama March című új alkotása. Az ősbemutatóra 2019. szeptember 27-én kerül sor, Huntsville-ben. A zenekari komponálásról, a hagyományhoz fűződő viszonyról és a kultúrák találkozásáról kérdeztük a zeneszerzőt.

Hogyan került sor a felkérésre?

Tavaly decemberben Vajda Gergely, a Huntsville-i zenekar vezető karmestere keresett meg a kéréssel, hogy komponáljak egy rövid darabot Alabama állam fennállásának 200. évfordulójára. Rögtön az jutott eszembe, hogy egy szimfonikus indulót fogok írni. Az ötlet annyira megtetszett, hogy két nap alatt el is készültem vele. Utólag jutott csak eszembe, hogy talán tudat alatt Weill Alabama Songja a Mahagonnyból hathatott rám. A Zeneakadémián a Sprechgesang történetét tanítottam éppen, így sokat foglalkoztam akkor Weillel.

Az induló egy létező zenei mozgásforma, és ez sokat segített. Az indulónak van egy hagyományos hangszerelési szerkezete, ami biztonságot adott. Alkalmaztam a műfajban megszokott szólisztikus dallam-fajtákat, részben a szokásos kísérő-figurákat. Egy korábbi darabomban, a Pseudomarschban, hasonló motívumokat használtam. Az a mű ugyan csak fúvószenekarra készült, mégsem kamarazenei jellegű, sokkal inkább tömbszerű hangzásokban gondolkodtam. A Pseudomarsch-sal 2017-ben első díjat nyertem egy zeneszerzőversenyen, azóta a Magyar Rádió is felvette, többször le is adták, és időközben több fúvószenekar is rendelt tőlem indulót, így az indulóírás, mondhatni viccesen, szinte már védjegyemmé vált.

Bővebben...

Kurtág György nyerte el a Kennedy Center aranyérmét

A washingtoni J. F. Kennedy Center – többek között – Kurtág Györgynek ítélte a művészi teljesítményért adományozott idei aranyérmét. A budapesti amerikai nagykövetségen tartott ünnepségen Deborah F. Rutter, a J. F. Kennedy Center elnöke kiemelte, hogy Kurtág György zenéje kontinenseken átívelve is hat az emberekre. A díjat a zeneszerző képviseletében Dr. Mózes-Szitha Tünde, az UMP Editio Musica Budapest ügyvezető igazgatója vette át.
Cornstein nagykövet, Fischer Iván, Marton Éva, Deborah F. Rutter, Fischer Ádám, Mózes-Szitha Tünde, valamint Stepánka és Karel Komárek (Fotó: USA Nagykövetség / Németh Attila)

Az előző hónapokban Kurtág operája, a Fin de partie elnyerte az International Opera Awardsot és az olasz kritikusok Franco Abbiati-díját is.

Salon Budapest – Kortárs magyar kamarazene Montréalban

A kanadai Bozzini-vonósnégyes április elején három hangversenyen mutatott be magyar kamarazenei műveket a montréáli közönségnek. Az alkotások legtöbbje kanadai bemutatóként hangzott fel. Az idősebb mesterek, Ligeti György és Kurtág György (…pas à pas – nulle part…) egy-egy alkotása mellett Vidovszky László (Zwölf Streichquartette) és Csapó Gyula egy-egy vonósnégyese, valamint az utolsó estén Jeney Zoltán három alkotása szerepelt a programban.

Bővebben...

Kurtág György operája Amszterdamban

Leigh Melrose (Clov) és Frode Olsen (Hamm) (Fotó: Ruth Walz)
Négy hónappal a milánói Scalában tartott ősbemutató után, március 6-án Kurtág György Fin de partie című operája színre került a Holland Nemzeti Operában is. A szereposztás azonos volt a premierével: Frode Olsen (Hamm), Leigh Melrose (Clov), Hilary Summers (Nell) és Leonardo Cortellazzi (Nagg); a Holland Rádió Szimfonikus Zenekarát Markus Stenz vezényelte, az előadást Pierre Audi rendezte.

A lelkes sajtóvisszhang kiemelte Kurtág mesteri énekhang- és zenekarkezelését, drámai vénáját és korlátlan hűségét Beckett szövegéhez. John Rockwell így írt: „Szöveg és zene között tökéletesebb házasság alig elképzelhető. … Kurtág zenéje régóta tömör, s ebben leginkább Webernre emlékeztet. De ahogy az opera előrehalad, a zene mindinkább kitágul és mintha beburkolná a szereplőket és szólamaikat egyfajta meleg, elégikus szomorúságba. A végén – vagy talán mindvégig – nagyon, nagyon szép.

Bővebben…

Szomorú vasárnap-variációk: Vajda Gergely új zenekari műve

A gazdasági világválság idején, 1933-ban írta meg Seress Rezső a Szomorú vasárnap című slágerét, ami hamarosan világhírűvé vált. A hozzátapadt városi legenda kapcsán Magyar öngyilkos dalként is ismert mindmáig. E dal címét kölcsönzi Vajda Gergely új zenekari kompozíciója, amelyet február 11-én mutatott be a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara a Zeneakadémia nagytermében. Hogy vajon a címen kívül kölcsönöz-e mást is a híres dalból, arról az új mű meghallgatása után megoszlottak a vélemények. A szerző úgy állítja: „minden hang és akkord az eredeti Seress dallamból és annak legelterjedtebb harmonizálásából ered”, ám ez mégsem könnyen felismerhető. „Olyan, jazz-terminológiával élve, 'standard'-et kerestem művem kiindulópontjának – folytatja Vajda, – amely világszerte ismert, mégis magyar vonatkozású, és amelynek dallamát még akkor is ismerősnek érzi a hallgató, ha a címet vagy a szerzőt nem tudja is megnevezni. Seress Rezső híres, hírhedt slágere azonban darabomban nem hangzik el a maga teljességében, így a közönség folyamatosan keresésre van kényszerítve, ami reményeim szerint a szó legnemesebb értelmében játékká változtatja a befogadás folyamatát.”

A kompozíció ajánlása a 75 éves Eötvös Péternek szól, és egyben utalás egy Eötvös által tervezett de meg nem valósított Seress-operára is. Az ajánlás címzettje így mondott köszönetet Vajda Gergelynek: „A szomorú vasárnapból vidám hétfő lett, mert ma már az egészet meghallgattam, illetve megolvastam, és nagyokat mulat így az ember mielőtt a Dunába ugrik. Teljesen új nekem Seress Gergő – Zappa Synclavier-darabjainak volt ez a frivolsága.”
Fotó: Hrotkó Bálint / Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány

Bella Máté Hesperusának párizsi bemutatója

Február 16-án, a Radio France Présences című kortárs zenei fesztiválján mutatta be az Ensemble intercontemporain Bella Máté Hesperus című brácsára és kamaraegyüttesre írt új alkotását, amelyet az együttes rendelt meg. A bemutató szólistája Odile Auboin volt, az együttest Dylan Corlay irányította.

(Foto: Ensemble intercontemporain)

 

A 2017-ben keletkezett műről így írt a zeneszerző: "A görög mitológiában Hesperus neve egyet jelentett a naplemente után felfénylő esthajnalcsillaggal, vagyis a Vénusz bolygóval. Művemben elsősorban halk hangzásokkal, és gyorsan mozgó már-már meccanico (gyors motívum-ismésekben mozgó) ritmusokkal dolgozom. Régóta érdekel, hogyan tudok lassú és hosszú zenei folyamatokat megírni úgy, hogy közben eljussunk a zajszerű zenei elemektől a hangokig, vagy fordítva, a hangoktól a zajszerű zenei elemekig. Arra törekedtem, hogy a zene olyan illúziót teremtsen meg a hallgató fülében, mintha egy távoli csillag pislákolását fürkészné szemeivel az esti égbolton. Az apparátust aszerint választottam ki, hogy nagyon puha, selymes hangzás-elegyeket hozhassak létre úgy, mintha vízfestékkel festenék egy nagy vászonra. Ebből a hangzásból emelkedik ki a brácsa szóló, olykor lírai, máskor drámai anyagaival. A darabom emellett kísérletet tesz arra is, hogy hogyan lehet indeterminált (kiszámíthatatlan) hangzást elérni metrikus notációval. A metrikáimnak nincs klasszikus értelemben vett lüktetése, a kiírt metrum elsősorban az előadók szinkronizációját segíti."

Megjelent Wolf Péter Wolf-temperiertes Klavier című sorozata

Wolf-temperiertes Klavier modellje, miként a címből sejthető, Johann Sebastian Bach Das wohltemperirte Clavier című billentyűs sorozata. Wolf Péter 24 zongoradarabból álló gyűjteménye ennek megfelelően C-től H-ig az oktáv mind a tizenkét hangját használja a tételek alaphangnemeként (dúrban és mollban egyaránt). A bachi gyűjteménytől azonban megkülönbözteti, hogy fúgák nincsenek benne, csak szabad műfajú darabok: prelúdiumok. Vagy hogy Chopin nyomán a franciás elnevezést használjuk, prelűdök. Wolf Péter valójában sokkal erősebben kapcsolódik Chopinhez és a jórészt ő nyomán kialakult romantikus és 20. századi prelűd-hagyományhoz, mint közvetlenül Bachhoz, amennyiben etűdszerűen virtuóz, illetve elmélyült-érzelmes tételek egymást követő sorozatán keresztül járjuk be 24 hangnem világát, s az igényelt zongoratechnika is inkább idézi a romantika korát, semmint a barokkot.

Bővebben...

Új kiadásban jelent meg Kodály Zoltán: Vegyeskarok című gyűjteménye

Hetvenöt évvel az első kiadás után megérett az idő arra, hogy Kodály Zoltán összegyűjtött vegyeskari művei teljesen új, bővített kiadásban jelenjenek meg.

Vegyeskaroknak mind ez idáig legteljesebb és leghitelesebb szövegű kiadása vászonkötésben is kapható, amelyet egyaránt ajánlunk könyvtáraknak, gyűjtőknek és Kodály-rajongóknak. A kötet emellett megvásárolható praktikus célokat szolgáló papírkötésű változatban is.

A gyűjtemény hat olyan kompozíciót tartalmaz, amelyet a korábbi kiadások nem foglaltak magukba és kissé nagyobb formátumban, új, egységes elvek alapján szerkesztett, jól olvasható és igényes megjelenésű kottagrafikával, valamint Erdei Péter informatív utószójával jelenik meg.

A kötetekről további információ található a kiadványok oldalán itt.

Kurtág György operájának bemutatója a milánói Scalában

Leigh Melrose (Clov) és Frode Olsen (Hamm); fotó: Ruth Walz

November 15-én, a milanói Scalában mutatták  be Kurtág György operáját: Samuel Beckett: Fin de partie, scènes et monologues. A régóta várt operában Kurtág Beckett drámáját zenésítette meg, amelyet 1957-ben, Párizsban színházi előadásként látott először. A szövegkönyvet a zeneszerző állította össze, a színdarab szövegének körülbelül a felét felhasználva, szorosan követve a dráma menetét. 

Az ősbemutató szereplői Frode Olsen (Hamm), Leigh Melrose (Clov), Hilary Summers (Nell) és Leonardo Cortellazzi (Nagg) volt; a Scala zenekarát Markus Stenz irányította, az előadást Pierre Audi rendezte.

A produkció a Scala és a Holland Nemzeti Opera együttműködéseként jött létre, további előadásai Amszterdamban lesznek láthatók, 2019. március 6-án, 8-án és 10-én.

Kurtág, Beckettre fülelve

Az idei, 27. Milano Musica fesztivál – a La Scalában november 15-én bemutatandó Kurtág-opera, a Samuel Beckett: Fin de partie-hoz kapcsolódva – Kurtág György életművét állítja középpontba. 2018. október 21. és november 26. között 22 hangverseny ad áttekintést a zeneszerző hangszeres és énekes, kamarazenei és zenekari alkotásairól. A fesztivál tematikája bemutatja egyfelől Kurtág párbeszédeit az elődökkel és a kortársakkal (Bach, Schubert, Bartók, Stravinsky, Ligeti), másfelől a modernitás fontos témáinak felbukkanását művészetében. Az opera kapcsán külön figyelmet szentelnek a Beckett írásaihoz kapcsolódó műveknek is: a What is the Word mellett elhangzik például Pascal Dusapin Watt című harsonára és zenekarra írott alkotása is.

A nyitóhangversenyen a La Scala zenekarát Madaras Gergely vezényelte. Ifjabb Kurtág György szintetizátoros közreműködésével elhangzott édesapjával közösen írt művük, a Zwiegespräch is, amelynek eredetileg vonósnégyesre írt letétjét Olivier Cuendet dolgozta át zenekarra. E kompozícióban – mint a kritika megállapította – „a zenei gondolkodás és előadóművészet kétféle módja” lépett párbeszédbe egymással. Olaszországi bemutatóként hangzott el a Quartetto Prometeo előadásában több vonósnégyesre írott darab is (Secreta – Dobszay László emlékére, Clov utolsó monológja), a Mihály Andrásnak ajánlott 12 mikrolúdium és a 6 Moments musicaux mellett.

Madaras Gergely a Kurtág-házaspárral és ifjabb Kurtág Györggyel

A novemberi hangversenyeken sor kerül olyan főművek előadására mint A boldogult R. V. Truszova üzenetei (Natalia Zagorinskaya szólójával, Andrea Pestalozza vezényle-tével), de olyan ritkán hallható alkotásokra is, mint a kórusra írt Omaggio a Luigi Nono vagy a Tandori Dezső  verseit felhasználó Nyolc kórus (a Les Cris de Paris énekegyüttest Geoffroy Jourdain irányítja).

Ifjabb Kurtág György és Madaras Gergely a Scala pódiumán (Margherita Busacca felvétele)

Sophie Klussmann közreműködésével közel négy évtized termését fogja át egy vokális kamaraest, amelyen a Károlyi Amy verseire írt Hét dal és az Einige Sätze aus den Sudelbüchern Georg Friedrich Lichtenbergs után a Jelenetek egy regényből is felhangzik majd. Külön figyelmet érdemel a RAI szimfonikus zenekarának hangversenye, amelyen Heinz Holliger a Stelét vezényli, Pierre-Laurent Aimard pedig a Játékok hamarosan megjelenő X. füzetéből mutat be néhány zongoradarabot.

Új CD Vajda Gergely klarinétra írt műveivel

Vajda Gergely három kompozíciója szerepel a Budapest Music Center Recordsnál megjelent új CD-n: a Klarinétszimfónia két klarinétre és zenekarra, az Alice Études klarinétra és vonósnégyesre, valamint a Persistent Dreams szólóklarinétra. A lemez megjelenése adott alkalmat arra, hogy Vajda Gergelyt kérdezzük sokoldalúságáról.

Klarinétművész, komponista, karmester – ezek a tevékenységek szerepelnek az életrajzában. Mi lenne ennek a három „k”-nak az elfogadható fontossági sorrendje?

Nem szeretném megbántani sem a karmestereket, sem a hangszeres előadókat, de úgy gondolom: a semmiből valamit alkotni – ez minden tevékenység csúcsa, ezzel juthat bármely emberi lény a legközelebb a Teremtéshez. 

Bővebben...

Új szerzőnk: Alessio Elia

Alessio Eliát „az új nemzedék felkelő csillagának” nevezte Elena Abbado. Olasz szülőhazáján kívül Németországban, Norvégiában és Magyarországon tanult, zeneszerzői tevékenységét tudományos kutatásokkal is támogatja, amelyeknek tárgya a különféle hangolási rendszerek összefüggése, amit „poliszisztemizmusnak” nevez. Zenekari és kamarazenei alkotásai számos helyen elhangzottak, megrendeléseket kapott Olaszországban, Németországban, Svájcban és Magyarországon. Most megjelent művét, a fúvós hangszerekre írott Octetet a milanói Scala fúvósegyüttesének felkérésére írta, és egyúttal CD-felvétel is készült belőle, ami a Warner Classics gondozásában jelent meg.

Vajda Gergely Bartók-Pásztory díja

(Photo: Steve Babin)
Vajda Gergely zeneszerző, karmester nyerte el a 2018. évi Bartók-Pásztory-díjat, amelyet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kuratóriuma adományoz. Vajda Gergely Alice-etüdök című klarinétötöse, amelyet Lewis Carroll könyvei ihlettek, most jelent meg kiadónk gondozásában. A zeneszerzőnek két színpadi művét is előadják a következő hónapokban: Barbie Blue című operája június 5-én koncertszerű előadásban Budapesten, Óriáscsecsemő című báboperája pedig az Armel Fesztivál keretében július 3-án, Bécsben, majd július 7-én Budapesten kerül színre.

Megjelent Kurtág-Cuendet: Játékok kamaregyüttesre című kötete

Kurtág György kevés művet írt a kamaraegyüttesre, ami pedig egyébként a kortárs zeneszerzők által kedvelt formáció. Ezért jelentik Olivier Cuendet svájci zeneszerző-karmester átdolgozásai Kurtág emblematikus Játékok című zongoradarab-sorozatából a repertoár jelentős gazdagodását. A 34 darabot sorrendben, kisebb ciklusokban vagy különböző kombinációkban lehet megszólaltatni. „Ez a válogatás nagyon személyes – írja Cuendet –; a művek egy része már akkor zenekarinak tűnt számomra, amikor először játszottam őket zongorán, más tételek pedig egyszerűségükkel vagy éppen összetettségükkel szólítottak meg.” Ezek az átdolgozások, amelyeket Kurtág engedélyezett, olyan rugalmas hangszerelést használnak, amelynek spektruma 4-5 hangszertől mintegy 15 zenész együtteséig terjed.

További információ a kiadványról

Megjelent Kurtág György Játékok-sorozatának régen várt IX. kötete

A zongorára szánt Játékok 1973-tól íródó sorozata eredetileg zongoraiskolának készült, melynek első köteteiben Kurtág a zongorajáték és a zenei gondolkodás alapelemeire, s ami talán még fontosabb, a gátlásoktól mentes zenélésre tanította a gyerekeket. Az eltelt évtizedek alatt azonban a sorozat elvesztette didaktikus jellegét, s inkább Kurtág zeneszerzői műhelyének dokumentumává vált, amely kulcsot ad nagy formátumú szimfonikus, kamara- és vokális műveihez is. E változást jelzi, hogy az ötödik füzettől kezdve a Játékok a Naplójegyzetek, személyes üzenetek alcímet viseli. 
A IX. kötetben szereplő darabok – a fiatalkori, 1947-ben írott Almavirág kivételével – 1989 és 2009 között készültek. A gyakran aforisztikus rövidségű tételek gazdag, az európai zenetörténet számos jelenségére hivatkozó asszociációkat rejtenek, emellett jelentős részük hommage- vagy in memoriam-tétel, avagy személyre szóló, nagyon szubjektív üzenet barátoknak, kollégáknak, szeretett családtagoknak és tanítványoknak – s rajtuk keresztül minden zenét szerető embernek.

Kurtág, Eötvös és fiatal magyar zeneszerzők művei Zürichben

Balogh Máté, Bella Máté, Tornyai Péter és Horváth Balázs zeneszerzői indulása sok szállal kötődik Eötvös Péterhez, aki mindannyiuk metora volt az elmúlt években. Nem véletlen ezért, hogy Eötvös az általa 2004-ben létrehozott Kortárszenei Alapítvány június 26-i zürichi hangversenyének műsorát nagyrészt e fiatal szerzők 2010-2016 között komponált műveiből állította össze. Balogh Máté Jam Quartet-je, Bella Máté Chuang Tzu álma, Tornyai Péter QuatreQuatuors című ensemble-darabjai svájci bemutatóként hangzanak fel, Horváth Balázs pikokosmos = millikosmos című műve pedig ősbemutatóként. A Tonhalle közönsége azonban valójában három generáció zenéjét hallhatja: Eötvös da capo (Mit Fragmenten aus W. A. Mozart’s Fragmenten) című darabjának svájci bemutatója mellett Kurtág György Brefs Messages című műve is felhangzik. A műsort Eötvös Péter maga vezényli a Kortárzenei Alapítvány rezidens együttese, a THReNSeMBle élén.

Frankfurti premierek - Tihanyi László és Vajda Gergely művei

Május 5-én magyar szerzők versenyműveiből összeállított műsort játszik a Frankfurti Rádió Szimfonikus zenekara. A hangverseny címe 'Eötvös Magyarországa', s része annak a hároméves együttműködésnek, melynek keretében Eötvös Péter kurátorként vesz részt a zenekar munkájában. A műsoron Sári József zenekari Concertino-ja és Eötvös Péter két klarinétra, harmonikára és vonósokra írott Levitation-ja mellett Tihanyi László brácsára és zenekarra írt Passacaglie-ja  és Vajda Gergely üstdobokra, dobfelszerelésre, nagydobra és zenekara írt Drums Drums Drums-a hangzik fel. Utóbbi két mű az elmúlt hetekben jelent meg az Editio Musica Budapest kiadásában. Vajda Gergely nemcsak zeneszerzőként szerepel a műsorban: karmesterként is most debütál a Frankfurti Rádió Zenekaránál. A hangversenyt 2017. május 16-án felvételről közvetíti a Hr2, a Frankfurti Rádió kulturális csatornája. 

Bővebben a hangversenyről

Copyright (c) 2005-2017 Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft.  
Minden jog fenntartva. Technikai kapcsolat: webmaster­@­emb.hu